A mai nap, ha nem is pirossal volt bekeretezve a nem létező naptáramban, de már régóta ott csücsült a figyelmem középpontjában, és nagyon vártam rá. Méghozzá két kedvencem miatt. Érdekes módon az Eurovízió két felfedezettje is mai napra tette új klipjének megjelenését. Más-más okok miatt vártam a videókat, és számítottam rá, hogy két teljesen különböző kisfilmet kapok majd. Kiváncsi voltam, hogy Eric melyik stílusba megy el, hiszen az eddigi klipek elég vegyesre sikeredtek. Amennyire sötét a Popular, amennyire nosztalgikus a Masquerade, amennyire a színekre alapoz a Break of dawn, és számomra amennyire tipikus tinifiús a Sleepless, nem is igazán tudtam, mit várjak a Hearts in the air-től. Igazából a dallal kapcsolatban a korábbi kételyeim megszűntek, az első hallgatás furcsa és nem feltétlenül pozitív élménye után egyre jobban megtetszett az egész, úgyhogy natürlich már kívülről fújom és imádom. Ennyi helyzeti előnye mindenképp volt Ericnek. (és J-Sonról/ről se feledkezzünk meg). Szóval a videó...Mivel nem számítottam semmire, hála az égnek nem érhetett csalódás. Az elején megijedtem, hogy Justin Bieber - One Time koppintás lesz az egész (ami azért szíven ütött volna), de aztán a végére egész jól belejöttek. Igazából nem rossz semmi, a színek különösen tetszenek (végre-valahára. az utolsó Eric-videó a Break of dawn volt, ahol a színekkel teljes mértékben elégedett voltam). Aztán a kis fényjátékok, amiket néha-néha észre lehet venni, amikor a szürke háttér előtt hülyülnek. Illetve, ami számomra a legfontosabb, hogy ott van Eric piros cipője, ami körülbelül azóta a szívem csücske, mikor először egy youtube-os koncertfelvételen megláttam rajta. Szóval az a cipő nálam egy jackpoint, onnantól kezdve bármit csinálhatnak, rossz már nem lehet. Aztán tetszik még, hogy van egy minimális sztorija a történetnek, illetve hogy J-Son végig szerepel a videóban. És hogy a lényegre térjünk, Eric, mint mindig édes és jól néz ki, a stílusát még mindig imádom. Nem lett az évszázad kisfilmje ez a videó, de valószínűleg nem is ezt szerették volna belőle kihozni. Szerintem abszolút szerethető ez az egész, és pont Erichez, a stílusához, és a dalhoz illik. Kicsit többször is mutogathatták volna azokat a szíveket, de ez legyen vele a legnagyobb problémám. (egyébként szeretném megjegyezni, hogy Eric megtanult normálisan szívet mutogatni. az ESC-n néhány képen még nem egész kézzel, csak két ujjal mutogatta, ami olyan kis idegesítő. tudom. jelentéktelen dolog már megint, és rajtam kívül senkit nem érdekel)
Jedwardék sem várattak bennünket annyira sokáig új dolgokkal, mostanában már folyamatosan jelentek meg dalelőzetesek az új albumról. (illetve egész dalok is). Igazából az alapján nem számítottam túl sok jóra, bevallom, egy kicsit csalódni kezdtem a fiúkban, ugyanis minden dal egy kicsit nyálasabb lett a Lipstickhez képest, és nem akartam, hogy belőlük ilyen előadó legyen. Félreértés ne essék, nem a stílussal van a bajom, hazudnék, ha azt mondanám, mert Olát és Ericet is szeretem (ha fogalombeli zavarok vannak, nem szeretnék senkit megsérteni. nálam a nyálpop az konkrétan a valami laza pop-electro alapra szerelmes, furcsa hasonlatokkal teli, de nem éppen a mesterien megírt szövegű számokat értem. szóval nem rossz értelemben használom. általában). Csak egyszerűen Johntól és Edwardtól nálam ez nem lenne hiteles. Hogy is mondjam...hozzájuk teljesen mást stílust képzelek el az alapján, amit tudok róluk. Valami olyasmit, amit az új videóval, a Bad Behaviourral képviselnek. Azt eddig is tudni lehetett, mennyire őrültek a srácok (mindenkinek szeretettel ajánlom a youtube csatornájukat. annyi ömlesztett édes hülyeséget egy helyen ritkán lát az ember. de tényleg. aki nem ismeri/ nem szereti őket. legalább nézzen meg pár ilyen hülyülős videót. számomra sokkal szimpatikusabbak lettek ezek után) és ismét nem hazudtolták meg önmagukat. A videó pörgős, édes, vicces, őrült és vidám lett egyszerre. Már a bevezetés nagyon tetszik, ez az egész szülő-gyerek kapcsolat kifigurázása, és túljátszása. Aztán elkezdődik a szokásos őrültködés, az alsógatyában-ingben ugrálás, a zuhany alatt éneklés...szóval amit elvárna az ember két ekkora idiótától. A twitteres rész így elsőre ütött, aztán jött Perez Hilton is ( a fiúk írták már tegnap twitteren, hogy benne lesz a videóban), aki kivételesen nem nézett ki borzalmasan és már majdnem szerethető figurája volt a történetnek, és elkezdődött a párti. Először meglepődtem a tigrisen és (talán) delfinen, mondom azt hittem, Fluor pingvinje után több állattal nem kell szembesülnöm. Aztán voltak még fura arcok is, azon már nem is csodálkoztam. a Jedwardos üdítőket és mogyorókrémet én személy szerint egy picit túlzásnak éreztem elsőre, de kb. itt is ez az egyetlen kifogásolható az egészben. A jedward klipje talán viccesebb lett, és ezáltal egy kicsit közelebb áll a szívemhez. De ez a dalokból is adódik, a Hearts in the air-hez nem hiszem, hogy hasonló videó illett volna. Eric száma még mindig jobban tetszik, talán mert többet hallgattam, de a majom majd csak most fog a vízbe ugrani, ugyanis hátra vannak még az albumok is. Kiváncsi vagyok, mit alkottak Eurovíziós kedvenceink (:
A mai nap, ha nem is pirossal volt bekeretezve a nem létező naptáramban, de már régóta ott csücsült a figyelmem középpontjában, és nagyon vártam rá. Méghozzá két kedvencem miatt. Érdekes módon az Eurovízió két felfedezettje is mai napra tette új klipjének megjelenését. Más-más okok miatt vártam a videókat, és számítottam rá, hogy két teljesen különböző kisfilmet kapok majd. Kiváncsi voltam, hogy Eric melyik stílusba megy el, hiszen az eddigi klipek elég vegyesre sikeredtek. Amennyire sötét a Popular, amennyire nosztalgikus a Masquerade, amennyire a színekre alapoz a Break of dawn, és számomra amennyire tipikus tinifiús a Sleepless, nem is igazán tudtam, mit várjak a Hearts in the air-től. Igazából a dallal kapcsolatban a korábbi kételyeim megszűntek, az első hallgatás furcsa és nem feltétlenül pozitív élménye után egyre jobban megtetszett az egész, úgyhogy natürlich már kívülről fújom és imádom. Ennyi helyzeti előnye mindenképp volt Ericnek. (és J-Sonról/ről se feledkezzünk meg). Szóval a videó...Mivel nem számítottam semmire, hála az égnek nem érhetett csalódás. Az elején megijedtem, hogy Justin Bieber - One Time koppintás lesz az egész (ami azért szíven ütött volna), de aztán a végére egész jól belejöttek. Igazából nem rossz semmi, a színek különösen tetszenek (végre-valahára. az utolsó Eric-videó a Break of dawn volt, ahol a színekkel teljes mértékben elégedett voltam). Aztán a kis fényjátékok, amiket néha-néha észre lehet venni, amikor a szürke háttér előtt hülyülnek. Illetve, ami számomra a legfontosabb, hogy ott van Eric piros cipője, ami körülbelül azóta a szívem csücske, mikor először egy youtube-os koncertfelvételen megláttam rajta. Szóval az a cipő nálam egy jackpoint, onnantól kezdve bármit csinálhatnak, rossz már nem lehet. Aztán tetszik még, hogy van egy minimális sztorija a történetnek, illetve hogy J-Son végig szerepel a videóban. És hogy a lényegre térjünk, Eric, mint mindig édes és jól néz ki, a stílusát még mindig imádom. Nem lett az évszázad kisfilmje ez a videó, de valószínűleg nem is ezt szerették volna belőle kihozni. Szerintem abszolút szerethető ez az egész, és pont Erichez, a stílusához, és a dalhoz illik. Kicsit többször is mutogathatták volna azokat a szíveket, de ez legyen vele a legnagyobb problémám. (egyébként szeretném megjegyezni, hogy Eric megtanult normálisan szívet mutogatni. az ESC-n néhány képen még nem egész kézzel, csak két ujjal mutogatta, ami olyan kis idegesítő. tudom. jelentéktelen dolog már megint, és rajtam kívül senkit nem érdekel)
Jaj, én imádom Jedwardékat, úgy örülök, hogy írtál róluk! :D Én már az ESC előtt is ismertem őket, mert valamennyire nyomon követem, hogy mi zajlik a brit X-faktor háza táján :)
VálaszTörlésNagyon szeretem az ilyen lökött embereket, mint ők :D Biztos láttad már, hogy milyenek voltak a tehetségkutató válogatásán, ott is hozták a formájukat :) A Bad Behaviour pedig szerintem is szuper lett :)