szombat, január 14

I Want U Back, Cause You've Got That One Thing

Ahhoz képest, hogy 2012 még alig kapott lehetőséget arra, hogy rendesen beinduljon, az X-Factor tavalyi döntősei nem nagyon vesztegették idejüket, hiszen az első napokban Cher Lloyd, ma pedig a One Direction is új videóval örvendeztette meg a rajongókat. Mivel mindkettőjük (a pontosság kedvéért mind a hatuk) zenei meg úgy amúgy más tevékenységét egészen komolyan figyelemmel követem, mindenképp meg kell emlékeznem erről a két videó formában érkezett hát. csodának nem merem nevezni, mert egyesek még hülyének néznek, szóval. Képzeljetek ide valami eszméletlenül pozitív szót. 
Kezdjük talán Ms Lloyd-dal. (és most elsütném azt a kilométeres közhelyet, hogy mégiscsak lányoké az elsőbbség. oké, látjátok, nem bírom ki, hogy normálisan írjak. a következményekért, mint a hajtépdesés, a fejed billentyűzetbe verése, és hasonló finomságok.. na azokért felelősséget nem vállalok) Az X-ben finoman szólva nem tartozott a kedvenceim közé, de aztán természetesen mire odaértünk, hogy jajj végre kijön tőle is valami, már mindent rég elfelejtettem, és vártam, hogy újra bizonyíthasson. A swagger jaggert aztán konkrétan minden lehetséges oldalról támadták, pedig nekem igazából az égegyadta világon semmi bajom nem volt vele, oké, egy idő után az idegeimre ment, de belemászott a fülembe ez a dal, a videóban meg voltak nagyon édes jelenetek. Aztán a With Ur Love már abszolút kedvencem volt, egyszerűen a klip színvilága varázslatos. És Cher is nagyon szép benne, a dal meg olyan kis aranyos kedves lányos. És ez pont elég indok volt arra, hogy a Stickes + Stones a gépemen landoljon. Az egész albumról tervezek majd később írni, most csak annyit emelnék ki, hogy a Want U Back már az első hallgatás után az egyik legnagyobb kedvencem lett és hasonló dolgok. Aztán mikor megtudtam, hogy a kislemezen közreműködik Astro..hát egy kicsit nagyon elbizonytalanodtam. Finoman szólva nem tartozott a kedvenceim közé a kissrác az amerikai tehetségkutatóban, és nem igazán értettem, minek kell belepréselni ebbe a dalba. Jó, ez megint személyes hülyeségem, de rosszul vagyok, amikor egy dalt tönkretesznek a rap-részekkel. de ez ugye egyéni szocprobléma, engem senki sem kérdezett, a videó meg elkészült. És varázslatos lett. Szerintem Cher eddigi legjobb klippje. Tetszik egyrészt azért, mert a videó témája abszolút passzol a dalhoz, és nem kell órákig a sokszor nem létező mögöttes tartalmakat elemeznem. Aztán imádom a polaroid képeket, szerintem nagyon jó ötlet volt, és jól is lett kivitelezve. Talán már feltűnt, hogy viszonylag nagy hangsúlyt fektetek a színekre, na azok itt is rendesen el lettek találva. Cher pedig gyönyörű, a haját is imádom, és úgy minden..igazából összhangban van. A kedvenc jelenetem talán a fürdőkádas rész, de a random szarvasszoborért is odavagyok. Az egyetlen gyenge pont, micsoda meglepetés, ez az Astro kölyök számomra, de tulajdonképpen ha ettől elvonatkoztatunk...akkor tetszik az a stílus, amerre Cher mostanában elindult, még ha ehhez kitérőket is kellett tennie. 
És akkor elérkeztünk ahhoz a részhez, ahol mindenki, aki eddig még viszonylag normálisnak tartott és nem jutott arra a következtetésre, hogy elvetemült hülye állat vagyok, végre ráébred, hogy mi az igazság, és fogja a fejét, hogy egyáltalán belekezdett ennek a valaminek az olvasásába. Remélem a srácokat senkinek nem kell bemutatni, de ha esetleg nem lenne teljesen világos a hozzájuk fűződő viszonyom, akkor olvasásra ajánlom ezt itt: UP ALL NIGHT Talán nem lepek meg sok embert, ha azt mondom, hogy a One Thing lett szerintem a One Direction eddigi legjobb videója. Végre azt látom, amit eddig is szerettem volna, hogy a fiúk abszolút önmaguk, és előjön a forever young vonal, ami nekem a gotta be you-ból eszméletlenül hiányzott (és igen, erre így utólag jöttem rá). A WMYB-ban azért valamennyire megvolt a játékos könnyedség, de nálam a One Thing überel mindent. Egyrészt ott van az a rettentően nyomós indok, hogy mindenki megkapta a maga részét a dalban, és így nem kell azért imádkoznom, hogy pár másodpercig csak ,de hadd lássam már Niallt vagy Louist. Ez abszolút pluszpont. Aztán pedig. Az őrültségük. Az, ahogy tengerészjárásban átkelnek a mezőn, Harry pózai az első fél percben, Zayn grimaszai, Niall táncai, az Inbetweeners tánc, azok a kis ugrálólabdák, amilyeneken utoljára oviban ültem, a kisautó, a bicikli....Olyan..annyira a saját világukat teremtették meg ezzel a videóval, és pont ez az, amiért szeretem őket. Amiért a legtöbb mai tinédzserlányokat megcélozó fiatallal ellentétben tőlük elhiszem, hogy tényleg ilyenek, hogy játékosak, hogy viccesek, hogy örök fiatalok. Nem álarcok és buta pózok mögé bújnak, csak...megpróbálják élvezni az életet. és ahogy a videót nézem, még azt is elhiszem, hogy ez ennyire egyszerű feladat. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése