péntek, július 29

Zene 30 pontban V.

Tudom, rendesen elmaradtam sok dologgal, és úgy gondolom, addig nem érdemes elkezdenem valami hosszabb projektet, amíg az előzőket nem fejeztem be. Úgyhogy ma megkapjátok a zenés kihívás utolsó két adagját egyben, hogy aztán nagyobb terveket szövögethessek, és ne álljon előttem akadályként semmilyen befejezetlen dolog (: 

Egy dal, amit akkor hallgatok, ha boldog vagyok - Orson: No tomorrow
Mert erről a dalról mindig egy bizonyos síugró ugrik be, mert imádom az egészet, mert felpörget, mert ritkán hallani, és nagy öröm, ha mégis megy, mert tudom kívülről, de csak ilyen tessék lássék módon, és mert egy bizonyos síugróra emlékeztet.

Egy dal, amit akkor hallgatok, ha szomorú vagyok - The Script: Breakeven
Nem szeretném sokáig magyarázni, mert szerintem ha valaki meghallgatja a dalt és átrágja magát a szövegen, az érteni fogja. Mindig minden körülmények között hallgatós dal, igazából akármikor meghallom, egy kicsi szívritmuszavar tör rám, de ez legyen a legkevesebb. 

Egy dal, amit az esküvőmön szeretnék hallani - Bruno Mars: Marry You
Oké, ez egy hogy is mondjam...eléggé kreatívtalan (van egyáltalán ilyen szó?) választás, de egyszerűen most nem jutott jobb eszembe :D Mert valahogy ezek a nagyon romantikus nagyon szerelmes számok sokszor elkerülik a figyelmemet, és nem is tudom, nem ragadnak meg bennem. Mindegy. Egynek jó lesz ez is. 

Egy dal, amit a temetésemen szeretnék hallani - Coldplay: Viva La Vida
Ööö..ja. Hát ez izé. Olyan fejvakarósan furcsa választás ide. De egyrészt kellően elgondolkodtató szövegű, másrészt imádom a dallamát, harmadrészt meg ha már valaki lesz olyan rendes és kedves és elmegy a temetésemre, adok neki egy kis útravakót ajándékba. Amin gondolkodhat. Meg hogy miért pont ezt választottam? Van-e valami hátsó szándék, vagy ilyesmi....

Egy dal, ami nevetésre késztet - Fluor: Csicskalángos
óó, tudom, már a második Fluor szám a harmincban, eléggé meglepő. Csak hát nehezen térek napirendre afölött, hogy aki tud Pont, pont, pont szintű zenét csinálni, az hogy tud egy mizuhoz meg lájkhoz odaállni és komolyan venni? Erősen reménykedem, hogy azt is irónikusnak szánja, de egyszerűen nem ezt látom rajta. nem úgy a csicskalángos, amiből süt az irónia, meg az egész ilyen...ez az, vágd oda a pofájukba, ami kell nekik....nem is tudom. a nyenyenyenyetől viszont mindig röhögnöm kell.

Egy dal, amit el tudok játszani hangszeren - Megfogtam egy szúnyogot
Jajj, még írhattam volna esetleg a virágéknál ég a világot vagy a megy a gőzöst, mert konkrétan ezt a három dalt tudom eljátszani gitáron. Ezt viszont már nemzetközi közönség előtt is sikerült enyhén spicces állapotban előadnom (konkrétan legalább annyira részeg észt, magyar és cseh fiataloknak), de ez nem változtat az értékén :D

Egy dal, amit el szeretnék játszani - All Time Low: Hello, Brooklyn
Azért ezt, mert...nem tudom. Mert az egyik kedvenc ATL számom, mert el tudom magam képzelni, ahogy a semmi hangommal énekelgetem, mert olyan pont pont pont. Szóval tetszetős, és nem jutott jobb az eszembe, mert a gépem nem  akarja megnyitni a zene mappát, pedig ott van 5 és fél giga zene, és remélem, hogy nem fognak elveszni. na jó. ez nem ide tartozik. 

Egy dal, amitől bűnösnek érzem magam - Razorlight: Who needs love?
Mert Razorlight itt még nem volt, pedig hatalmas kedvencem. Mert mindig az fordul meg a fejemben, miközben azt éneklem, hogy nincs szükségem a szerelemre, hogy a rohadt életbe, igazából a szívem legmélyén vágyok rá. Szóval ilyen kettős érzéseket kelt bennem az egész, és ez nem piskóta.

Egy dal a gyerekkoromból - Las Ketchup: Ketchup song
Nem jutott jobb eszembe. Először a hupikék törpikékre gondoltam, onnan is a makaróni című remekre, de aztán eszembe jutott onnan a makarena, ahonnan már csak egyetlen lépés vezetett a ketchup songig Remélem, nem én voltam az egyetlen, aki kívülről tudta táncolni ezt a remeket, sőt a mai napig nem felejtette el. 

A kedvenc dalom tavaly ilyenkor - Adam Lambert: Music Again
Tavaly valahogy így július végén, augusztus elején találtam rá Adamre, és enyhén rongyosra hallgattam a FYE albumot. Az abszolút kedvencem már az első hallgatás után is a Music Again volt, és a Fever mellett ez az egyetlen dal, amit még most is gyakran hallgatok. Igazából nem sokan ismerik, de szerintem nagyon jó. 

3 megjegyzés:

  1. Jönnek a törpök, éhesek a hasak, rég kiürült már a levesporos tasak. Jönnek a törpök és követelik Hamit, MÉÉÉÉÉÉG MAKARÓNIT! :D Jajj, hogy ezt mennyire imádtam. :D

    VálaszTörlés
  2. ááá, ezaz.. nem vagyok egyedül. Nekem az egyik kedvenc (ha nem a legkedvencebb) törpös dalom volt. Jó. én kisebb függőségben szenvedtem, szóval szinte az összeset tudom kívülről, de na. A makarónis a legjobb (: ♥

    VálaszTörlés
  3. Én is a makarónisat szerettem legjobban a H.törpikéktől,meg a captain törpöt (durva de erre is táncoltunk tavaly a táborban)
    Am. a kedvencem Alcazar - Crying At The Discoteque-je (svédek :D) volt kiskoromban imádtam a színes cuccaikat meg az állatos maszkjaikat

    VálaszTörlés