péntek, június 17

Cause God makes no mistakes

Oké, már megint elég érzékeny vizekre eveztem, mert azért Gaga nem kis falat. Főleg nem ez az új lemez, ami körül aztán folynak a csaták rendesen. Igazából mindig volt valami ebben a nőben, amit nem tudtam nem tisztelni. Kialakított valami olyan kultúrát maga körül, amire csak kevesen képesek, folyton képes megújulni, és azon kevés előadók közé tartozik, akik olyan popzenét tudnak írni, amiket egyrészt nem tudok semmi máshoz hasonlítani (azaz fel sem merül bennem, hogy jéé, ez olyan mintha ennek vagy annak a koppintása lenne), maximum saját magához, másrészt pedig szívesen elhallgatom őket egymás után többször. Aztán ott van az a szintén lényeges tényező is, hogy az összes dalában van valami "Gagás", akár az Eh,eh-t, akár a Scheiße-t nézem, amik azért valljuk be, elég távol állnak egymástól. 
Bevallom, a Born This Way album azon kevesek közé tartozott, amiket nagyon vártam idén. Eddig mindkét albuma, ha nem is telitalálat, de kellemes meglepetés volt számomra, úgyhogy egész magasra tette a mércét. És sikerült is megugrania, na nem az egész albummal, mert azért van jó pár dal, ami abszolút nem volt tetszetős első hallgatásra, és ezért le sem töltöttem. Ennek ellenére valószínűleg fog még majd tőlem esélyt kapni az a pár dal is, de addig inkább azokról írnék, amiket hmm.. "tüzetesebben is átvizsgáltam" (értsd: elolvastam a szövegét, és legalább ötször meghallgattam). 
Hmm.. kezdjük talán a címadó dallal, a Born This Way-jel. Tipikusan az a dal, ami elsőre belemászik a füledbe, és képtelen vagy kivarázsolni onnan. Van egy-két sor a szövegben, amit egyszerűen imádok, és ha nem lenne hozzá a klipp, semmi bajom nem lenne. De van. És, sajnos, tényleg valószínűleg videóügyileg Gaga mélypontja volt a BTW, de innen szép nyerni. (most komolyan én félek attól a rózsaszín izétől, ami a fején van. egyszer még rémálmodtam is vele. és most nem viccelek).
Am I in love with Judas? Yes, absolutely. Az egyik legjobban várt szám volt az albumról, már csak a címe miatt is. Nem teljesen ilyenre számítottam, de összességében nagyon megszerettem. Sokkal közelebb áll a szívemhez, mint a Born This Way, a videót szintén imádom, és nem csak azért, mert Jesus nem nézne ki benne rosszul, ha nem ilyen haja lenne, nem is csak a szívecskeformálós tánc miatt, vagy mert szerintem Gaga eddig ebben a klipben a legszebb, de még csak a szép motorok miatt, hanem mert az egész történet, így egyben fogott meg. A rúzslövedékű fegyveren keresztül a parókákon át a videó hangulatáig. Nálam talált. 
Aztán itt van a legújabb film, a The Edge of Glory is. Elsőre nem tetszett annyira szám, igazából nem olyan fülbemászó, de a szöveget olvasva és a háttértörténetet ismerve valahogy megszerettem. Tetszik, hogy nerm annyira gyors dal, kicsit már hiányoltam amúgy is az ilyeneket Gagától., hiszen a The Fame Monsterről is a Speechless tetszett leginkább. A videó talán az eddig legvisszafogottabb tőle, de igazából nem feltétlenül rossz. Kicsit érzem benne ezt a "túl extrémnek tartjátok a BTW-t és a Judast? Nesze, akkor van ilyen is" dolgot, de lehetséges hogy már megint csak túlkomplikálom a dolgokat (szokásom egyébként). Egyébként engem az egész öt perc valamiért  Jackora emlékeztet, de ötletem sincs miért. 
Hmm.. a sok dicséret után kell valami negatív is. A talán legnagyobb csalódást az egés albumon az Americano című szám hozta számomra, én ettől sokkal többet vártam. A stílus sem jön be, és nem tudom élvezni a dalt. Jó, tudom, hogy Gaga imádja belevinni a különböző nyelveket és kultúrákat a daliba, és teljesen átjön, hogy mit szeretett volna csinálni, csak ez egyszerűen nem nekem lett kitalálva. Vagy valami ilyesmi. 
Az abszolút kedvencem a Born This Wayről egyértelműen a Bad Kids lett. Egyszerűen imádom ezt a dalt, mert már megint ötvözi a jó szöveget a fülbemászó dalszöveggel. Igazából talán ez az egyetlen dal még az albumról, amiből örülnék, ha készülne klip. Jó, ezekkel általában megjárom, mert a legtöbb esetben tényleg még fűből-fából is videó van, csak az én kedvenceimből nem, de üsse kő, túlélem. Mindenesetre egyébként tényleg kiváncsi lennék, mit alakít emellé a Lady. Húú, annyi mindent tudnék erről a számról írni, de inkább visszafogom magam, jó? I'm absurd...
Black Jesus Amen Fashion számomra egy nagy kérdőjel. Igazából elhallgatom meg minden, néha egy-két sort még el is énekelgetek belőle, de nem igazán értem, és valamiért nem is szeretném megérteni. Ez már nekem kínai, vagy nem is tudom. Valószínűleg a beszűkültségemmel lehet a gond, mert egyébként ritmusos kis dal, eléggé slágergyanús is lehetne, meg minden. 
Highway Unicorn (Road to love). Ez is megintcsak úgy indult, hogy "te meg mi vagy?" és még mindig nem zártam teljesen a szívembe, de szerintem ez csak idő kérdése. De tényleg. Most már JLO On the floor-ját is elhallgatom, pedig el nem tudjátok képzelni, mennyire utáltam. A refrén egyébként egész kellemes, de a közti részekkel nem igazán tudok mit kezdeni. 
A Marry the night nem indul valami jól, az első fél perc az nálam konkrétan a túlélésért harcol, de utána teljesen hallgatható, szeretem, olyan táncolhatnékom lesz tőle és jókedvre derít. Óó, és imádom, hogy újra előjönnek az ismétlések. Úgyhogy a sok klasszikus után most már van M-M-Marry the night is. 
És akkor a végére még valami durranósat. Itt van ez a Scheiße nevű valami, amit, ha az eszem diktálna, utálnék, de valamiért mégis folyton hallgatnom kell. Egyszerűen függővé tett, vagy nem is tudom, Lehet, hogy amiatt ,mert mániákusan tetszik a Scheiße szó, vagy amiatt a fura halandzsa-szerűség miatt, amit a dal felén keresztül hallhatunk, vagy éppen amiatt a sor miatt, hogy "I don't speak German, but I wish I could", mert ez olyan abszolút kifejezi az érzéseimet, avagy törekvéseimet dolog, és emiatt már csak imádni tudom. 
Hogy összességében mit tudok mondani? Talán csak annyit, hogy bár Gaga nézőpontom szerint ebből az albumból sokkal többet is ki tudott volna hozni, de így sem lett rossz, sőt egész minőségi a mostani dolgokhoz képest. Sok olyan dal volt, ami hatást tett rám, más kérdés, hogy milyen értelemben. Az viszont biztos, hogy Gaga egyéniség, és már megint sikerült valami eszméletlen stíluskavalkáddal előállnia. És ezért még mindig tisztelem.

1 megjegyzés:

  1. Nekem a Bad Kids és a Heavy Metal Lovers a kedvencem. Meg a Highway Unicorn amiatt, hogy "she's got rainbow syrup in her heart that she bleeds".

    VálaszTörlés